Holnaprakész

Ötlet - végy egy scifiírót, aki fél-negyed évszázaddal lemaradva írja meg korszakalkotó regényeit. Mire kiadják, már az alkotandó korszaknak is vége.

Buktató - már megvalósították.

Annyira nyilvánvaló, hogy kínos még leírni is: naprakésznek kell lenni abban, amit csinálunk. Ismerni kell, hogy hol tartanak a többiek, mi a divattéma - ez nem jelenti azt, hogy a divattémát kell megírnunk.

Ha régi kedvenceikre hagyatkozunk, ha gyerekkori emlékeinkből teremtjük meg művünket, ne csodálkozzunk, hogy a friss szöveg is dohszagot áraszt, ragyogó ötleteink elcsépelt klisék csupán, és a dicsérő kritikák éltes korunknak szólnak inkább, nem annak, amit összehordtunk.

Vannak témák, amik jól bírják az öregedést - ott a noir, például, de a modern noir réteg a rétegen belül. Vagy a klasszikus detektívtörténet - de ha valaki most klasszikus detektívtörténetet akar írni, annak nem elég Doylet és Christiet tanulmányoznia, fel kell fognia, mennyiben változtatja meg a játékszabályokat a mobiltelefon, és ha másolnia nem is, tudnia mindenképpen kell arról, hogyan és miért működik Dr. House.

Azután vannak azok a témák, amelyek kevésbé szépen öregednek. Felfedezni egy csodaásványt, csodaércet. Ez a tizenkilencedik században menő volt, a huszadik végére  még mindig menő - ha nosztalgiával nyúlunk hozzá. A huszonegyedik században, minden kikacsintás nélkül - avítt.

De nem csak a témák - ha tudományos fantasztikumot írunk, akkor legalább pár év lemaradással illene követni legalább a tudományos ismeretterjesztést. Így nem esünk abba a hibába, hogy szereplőink olyan kérdéseken problémáznak, amelynek megoldása már az általános műveltségű olvasó számára is triviális, hogy gépeinknek olyan problémáik vannak, amelyeket a mostani, intelligenca nélküli számítógépes rendszerek is másodpercek alatt megoldanak. Nem az adott szakterület élkutatóit kell leelőzni - az olvasóinktól nem illene lemaradni.

A retróval nincs semmi baj (na jó, kivétel a sztímpánk :p), ha író és olvasó is tudja, ez egy játék.

Viszont ha csak az derül ki, hogy a szerző nincs képben a kortársakkal, ha annyira nem érdekli, hogy olvasson, csak annyira, hogy írjon - akkor inkább be se kapcsolja a számítógépet.